A falu fekvése
Az egész település a Bükki Nemzeti Park területén fekszik, legszebb része a Nagy-völgy. A falut két patak szeli át, a Szilvás-patak és a Nagyvölgy-patak, amelyek a Bánvölgy-patakba torkollanak, és a Lázbérci-víztározó vizét táplálják.
Éghajlatát a Bükk hegység határozza meg, évente 750 mm körüli csapadék hullik. Területe középhegységi jellegű hegylábfelszín, 330 és 950 méter közötti tengerszint feletti magasságban.
A község 1950-ig Borsod megyéhez tartozott, 1950. január 1-jétől önálló tanácsú község lett az egri járásban. Közúton az M3-as autópályáról Eger–Szilvásvárad felől, Miskolc irányából Kazincbarcikán, majd Vadnán át érhető el. A falun egykor átment a Füzesabony–Eger–Putnok vasútvonal is, amely ma csak Szilvásváradig közlekedik.
Birtokosok, bányák, hámorok
Okleveles említése 1230-ból való, Wisna alakban; 1293-ból a Wysnyo névalak maradt fenn. A települést először várjobbágyok lakták, és az éleskői, a dédesi, majd a diósgyőri várhoz tartozott.
1438-ban a birtokjog fele része a Pálóczy családra szállt, a másik rész birtokosa a Bél nemzetség, majd a Bekény család volt. Ezt a területet 1510-ben Pusztavisnyó néven Ományi Tamás és László vásárolta meg. A Pálóczy család kihaltával Perényi Péter lett a birtokos, a XVI. század végén pedig Dóczy Kelemen mellett a Szécsy család tulajdonába került. 1659 és 1663 között Wesselényi Ferenc nádor volt a birtokos, aki eladta Jászy Jánosnak; ő végrendeletében a Szentpétery, Szász és Szepessy családokra hagyta. A XVIII. században Szepessy- és Máriássy-birtok volt, a XIX. század első felében gróf Keglevich és a Szepessy család, valamint Latinák Márton vasgyáros birtokába került. Az 1930-as években 320 bel- és 4 külterületi házában körülbelül 1300-an éltek.
A XVIII. század végétől üveghuta és papírmalom működéséről is vannak adatok; ezek a XIX. század első harmadában megszűntek. A XIX. század közepén vashámort is említenek a források.
A Mihalovics-féle bányát 1982-ben nyilvánították védetté. Nevezetessége a felső perm korban keletkezett, bitumentartalma miatt fekete mészkő, amelyet az egri építkezéseken gyakran használtak lábazati kőnek. A kőzet 245–251 millió éves. Másik geológiai érdekesség, hogy a mészkő közé agyagpala ékelődött: az 1780-as évek elejétől a Bán-völgy nagyvisnyói oldalán palakőbánya működött egészen 1910-ig. A sötét, jól hasadó palát tetőfedésre és iskolai palatáblának is használták, és nemcsak a környéket látta el, hanem Miskolcra, Egerbe, sőt Pestre is szállítottak belőle.
A közeli Ölyveskői-rókalyukból Kadić Ottokár 1930-ban újkőkori edénytöredékeket és érdekes őslénytani leleteket ásott ki. A falu házait elhagyva, a dél felől lehúzódó hegynyúlványok szomorú nevezetessége, hogy 1909-ben itt lőtték le a Bükk utolsó medvéjét.
A református templom
A településen már a XVI. században a református lakosság volt többségben, 1605-től önálló református egyház működött. A templomról az 1720-as évekből maradt fenn írásos emlék, mint kőtemplomról. Középső szakaszát 1769–70-ben átépítették, nyugati szakasza 1803-ban épült, a keleti szakasz és a torony építését 1810-ben fejezték be. A ma műemlék templom festett fakazettás mennyezete az ország második legnagyobb ilyen mennyezete: 1805-ben Szügényi Antal várkonyi képfaragó mester készítette, felújítása 2011-ben fejeződött be.
Palóc hagyományok, Faluház
Az itt élők palócok voltak, jellegzetes palóc népviseletben jártak. A hagyományok közül a fonóházakban folyó téli fonás maradt meg legtovább, egészen az 1960-as évekig – a faluban sokan termesztettek kendert. A régi, műemlék jellegű lakóházak nagy részét lebontották, ma már csak kettő áll belőlük.
A 2002-ben megnyílt Faluházban a nagyvisnyóiak régi életét bemutató állandó kiállítás látható. Előzetes bejelentkezéssel, a Polgármesteri Hivatalon keresztül lehet megtekinteni.
Bánkút és a Bükk
A Bükk minden évszakban élményt ad. Bánkút a hegység közepén fekszik, közelében emelkedik az ország egyik legmagasabb pontja, a 956 méteres Bálvány. A környéken a Bükk teljes növény- és állatvilága megismerhető; különlegesség az Istállós-kői-barlang, a Bükk-fennsík, a Szalajka-völgy, a szentléleki kolostorrom, a dédesi vár, a csipkéskúti ménes, Nagymező és a fennsík szélén a csodálatos kilátást adó „látó-kövek”. Bánkútról tiszta időben az Alacsony- és a Magas-Tátra csúcsai is látszanak. Itt halad át az Országos Kéktúra és a Vásárhelyi-emléktúra útvonala.
Télen Bánkút a hazai sísport egyik központja: nyolc lesiklópálya, húzó- és tolókaros sífelvonók, hóágyúk, külön szánkópálya és a kezdőknek ingyenes bébilift. (A vendégház télen zárva tart, de a sípályák nyáron is szép kirándulóhelyek.)